Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Megfigyeltem mostanában, hogy egyre terjed az a felfogás, drága kis hazánkban, hogy értelmiséginek lenni jó. Mintha senki nem akarna "építő" munkát végezni. Értelmiséginek lenni menő és azt jelenti, hogy sok pénzt keresünk. Lehet azért tört rám ez az ambivalens érzés, mert látom jönni-menni az értelmiségi tanulókat, akik szemmel láthatóan lenézik a melóst. Namostan, volt olyan szerencsém, hogy kipróbálhattam, megnézhettem az érem mind a két oldalát.

Érdekes jelenség például, (pl.) ahogy az un. értelmiségi versenyző (annak tanuló, irodista, nem fizikai, stb., osszátok be) tekint a kocsmák és kisboltok előtt szorongó és a hidegben toporgó melósokra. Mivel mostanság inkább az utóbbival, mint az előbbivel bratyizok, ezért leszen az egy kalap alá vevés és így látom milyen mély megvetés irányul a termelő munkások irányába. Van persze saját tapasztalat is, mind a két oldalról és éppen ez a szép az egészben. Mert az un. (úgy nevezett, mert itt aztán nincs válogatás, hiszen mindenki az, aki nem tudna kibékülni azzal a munkával, amit a másik fél végez) értelmiség, sem nem látja át, sem nem szeretné átlátni, hogy mit is csinál a másik fél. Persze elfogadja, hogy vannak emberek, akik helyette -a számára alja munkát- elvégzik, de azért nem piszkálná meg ezeket egy jó, hosszú bottal sem. Sőt, a lehetőségekhez mérten messze, illik őket elkerülni. Mert hát tobzódnak az ivók környékén és egyébként is már milyen dolog ez. Na, persze, ha a fent nevezett irodai munkásoknak kellene -10-ben betont flexelni, hegeszteni, zsaluzni, az már messze átlépné az ingerküszöbüket. Mert lássuk be, hogy a jó meleg irodából (igen, tudom, tudom, hogy nem mindenki irodista, hogy nem minden office meleg és egyébként is, de had ne fejtsem ezt ki bővebben, hiszen vagy az adott felháborodó tudja, vagy majd megosztja velünk hsz.-ek formájában, hogy valójában milyen szar is neki) minden egyszerűnek tűnik.

Vannak ugyebár, akik szellemi tevékenységükkel gyarapítják a hazát, meg vannak akik naphosszat kocsmáznak és valamit néha megépítenek. A verseny örök, melyik is nehezebb. A fura az, hogy kevés, bemattolt, melóssal beszéltem, akik szerint az irodisták, (engedtessék már meg nekem a csoportosítás joga, mert a tököm sem térne ki, minden egyes ágazatra) felesleges, léhűtő, netán iszákos népek. Amíg, nagyon úgy fest, hogy a másik oldal, bizony lenézi az egyszerű munkást. Van persze az értelmiségieknek egy olyan fegyvere, amivel nem feltétlenül élnek, viszont instant győztessé teszi őket a fegyverkezési versenyben. Mégpedig, hogy az túlművelt (igen, tudom diszkrim., prekonc. és a társai, de pont ez a lényeg) közösség éppen, hogy csak azt nem veszi figyelembe, hogy a jól fűtött irodák nem jöhettek volna létre, az annyira fikázott, munkás réteg nélkül. Mert lássuk be, hogy valahol tudat alatt tudják (tudjuk), hogy semmi nem épülne meg, üzemelne, újulna, működne, a ronda, piás, olajos, festékes ruhájú melós nélkül. Úgy tudom, hogy meg fogom kapni az osztást, de nem érdekel, ez nem egy objektív, MTI (lol, az objektív MTI, mint olyan oximoron) jelentés.Szóval, visszavéve a fonalat, hogyismodjam, Vannak a mások, akik nehéz fizikai munkát végeznek (apám, hogy ez mekkora közhely).

Valahogy úgy látom, tapasztaltam, hogy ennek nincs értéke. Mert az irodák (nem, nem csak az irodák gondoljunk itt, minden más hülyeségre), pont azok által a lenézett, alkesz figurák által épülnek meg, akiket az ezen építményekben dolgozó "értelmiség" úgy lenéz. Vitatkozhatunk a lenézésen, de hidd el kedves olvasó (olvassa ezt a szart bárki is?), hogy a buszon, vonaton, sátöbbi.; nem ülsz egy, koszos melós mellé, mert ugyebár úgyis be van rúgva és, hát hogy néz már az ki. Meg, egyébként is koszos és büdös és összekeni az öltönyöm. Persze ugyanez a "szellemi munkás" sehová sem jutna, ha az a koszos, olajos, "paraszt" nem betonozta, zsaluzta, hegesztette, glettelte, festette volna ki, azt a kényelmes, meleg irodát ahonnét jössz.

A tervem az volt, hogy így objektíve semelyik oldal mellett sem foglalok állást, hiszen aki ismer, pontosan tudja, hogy megjártam az érem mind a két oldalát (ez mekkora képzavar). Viszont így visszanézve sajnos megint erősen az egyik oldal mellett foglaltam állást. Nem volt szándékos, csak így alakult. Mondj ellent nekem drága olvasó és megvitathatjuk. Vagyok abban a "szerencsés" helyzetben, hogy mind a két oldalt ismerem. Ha igény van rá szívesen állást foglalok a másik oldal nevében is. remélem sikerült, úgy ahogy bezárnom ezt a keretes szerkezetet, ha mégsem vessétek a szememre. A csapongás, pedig adalék, fícsör és nem hiba. :P

A bejegyzés trackback címe:

https://politoxi.blog.hu/api/trackback/id/tr194926516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.