Olyan régen írtam, hogy egyesek már a létezésemben kételkednek és egy elszabadult MI számlájára írnák azt az ámokfutást, ami a Blog.hu szervereinek adott cilinderének, bizonyos szektorain Politoxikománia fedőnév alatt rejtőzködik a gonosz világ és az Ügynökök elöl. De nem, élek és ha bár én is szívesen hinnék a fenti összeesküvés-elméletben tény, hogy sajnos én hordtam össze ezt a szerencsétlen adathalmazt.
Na, de vissza a témára. Az utolsó jelentkezésem óta mondhatni nem sok minden történt, illetve sok minden, de vagy nincs kedvem leírni, vagy nem tartozik rátok, vagy (és leginkább ez) folyamatosan a fasznak a rosszabbik oldalán töltöttem az időt és nem akartam még ide is behányni azt a sok szemetet, ami velem (velünk) történt. Viszont mivel ez mégis csak egy blog és nehogy bezárják (bezárjanak), illetve, hogy bizonyítsam mégis csak én és nem egy elmebeteg gép agyszüleménye ez az egész, következzen egy kis vegyesfelvágott (a végén parasztozással!):
- Megtaláltam azt a zászlót, amivel még '88-ban, vagy '89-ben fényképeztek minket le, mint neonáci tüntetőket, a Korvin Köz-ben. Közben lett aktualitása is a dolognak, annyiban, hogy pont a napokban cibálták le a fűről a Jobbikos tüntetőket a Mókus örs jeles képviselői. Nem akarok itt hosszas politizálásba belefolyni (na, nem mintha távol állna tőlem, vagy nem passzolni a Politoxi profiljába), de amikor mi négyen álltunk szemben a közel húsz rendőrrel, valahogy még más volt. Az az igazság, hogy én akkor úgy éreztem, hogy a demokráciáért harolunk (jelzem mi ezt csendes tüntetéssel tettünk és nem gyújtottuk fel senki autóját, vagy törtünk-zúztunk randomly), de most? Most Demokrácia van kérem. Persze akik a téren tombolnak, azok úgy gondolják, hogy nincs is, de hát van. Nem jön az ÁVH és viszi el aput az éjszaka közepén; nincs kardlapozás és tömegbelövés; nincsenek börtönök, ahová csak befelé vezet az út. Persze nem voltak ezek már '88-ban sem, de azért még egy kicsit más volt. Nem is járok már tüntetésre. Demokrácia van, kinek hogy tetszik, de tény, hogy az van.
- Mint azt fentebb már jeleztem, mostanában a fasz rosszabbik oldalán töltöm a napjaimat. Nincs állásom. Volt mostanában kettő is, de az egyik sem lett tartós. Ami igazán ilyesztő az viszont az, hogy egyre több barátomtól, ismerősemtől hallom, hogy szintén elveszíti a munkáját. Durván a körülöttem lévő emberek fele veszítte el a minap a melóját, vagy van komoly veszélyben az állása. Ez pedig nem kicsit ilyesztő arány. Sok mindenen érzem (érezzünk) a mostani válságot, de a munkahelyek elvesztése a legfájóbb és leginkább szembetűnő. (Ps.: Ha valaki tud "számtekes" melót, ne féljen szólni nekem.)
- Aztán itt van még az, hogy belekerültem a Homályzónába (Twilight Zone). Értem ez alatt, hogy amihez csak hozzányúlok az elromlik. Jöjjön a lista a teljesség igénye nélkül: a karórám üvege berepedt (nem egy Kázsió™), hanem egy olyan darab, aminek nem szabadna berepednie; elromlott a ventillátor, a notebook, a TFT monitor, a mosógép és elveszett a kabala macim.
Nos ennyit röviden arról, hogy mi van velem mostanában. Annak pedig, aki szerint a Skulo egy paraszt, annak üzenem, hogy (meg, hogy legyen itt valami vidám dolog is):
Tik vagytok parasztok!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
